Zona Espesial Ekonomia Sosiál
Merkadu (ZEESM) nudar politíka alternativa hodi hatama reseita ba estadu iha futuru bainhira mina rai iha tasi timor maran.
Hanoin katak ita labele
fiar deit ba minarai, tanba minarai folin kuandu tun ne’e tun kedas, ZEESM ne’e
kontribuisaun ida,” dehan Kamarada Branco bainhira halo kontaktu ho militantes
sira iha Aldeia Rialau,Suku Letefoho, Postu Administrativu Same, Municipiu
Manufahi (20/12/2015).
Investimentu ZEESM ne’e iha Regiaun Oecuse
Ambeno maibé sei benefisia TL latan tomak, projetu ne’ebé harii iha Oecuse laos
hanesan ema hatete ba deit Oecuse maibé projetu ne’ebé atu buka reseita mai
povu timor tomak.
Politiku nain balun buka
ataka bebeik ZEESM, Branco dehan,
Fretilin hakarak fokus ba servisu hodi hatadu iha rejultadu tanba “A
pratica Criteria da Verdade”.
Iha rai barak sira nia
dezenvolvimentu avansu makas tanba sira kria zona especial, ezenplu, nasaun Xina
nia dezenvolvimentu ne’e haksoit boot ida bainhira sira hamosu projetu hanesan
ZEESM lima (5) iha sira nia rain.
Maibé, ZEESM ne’e politíka
longu prazu katak agora investe maibé depois tinan 20 resin mak foin hare nia
rejultadu.
TL foin hahu halo investimentu boot mak
hanesan, ZEESM, Projetu Tasi Mane, Projetu Jerveza Hera, Projetu Simentu Baucau
ne’ebé agora dadauk realize.
Tidak ada komentar:
Posting Komentar